450 éves a Hercegszöllősi Kánonok
2026. június 9.–2027. január 30.
Egyháztörténet és istenháza-történetek
Kiállításunk két nagyobb egységből áll, a földszinti rész az egyházkerület történetének jelentős állomásait mutatja be. Arra törekedtünk, hogy a török hódoltság korától vezessük el a látogatót a mai állapotig, bemutatva a református identitás megtartó, megőrző erejét.
A magyar nyelvű teljes Szentírás, a kálvini Institutio és a II. Helvét Hitvallás talajából táplálkozott a Hercegszöllősi Kánonok néven ismert, 1576-ban elfogadott szabálygyűjtemény, amely megformálta az egyházkerület életének minden területét.
A hódoltság idején szétszakított országrészekben küzdelmes volt a mindennapi élet, a rákövetkező korszakban pedig erős korlátok közé szorultak a protestáns egyházak. A 18. században a református főurak vállaltak patrónusi, gondnoki és közvetítői szerepet egyházuk érdekeit képviselve. A szabad vallásgyakorlatra II. József Türelmi Rendelete nyitotta meg a lehetőséget: új gyülekezetek, templomok és egyházi közintézmények létesülhettek. A 20. században a II. világháború (és az azt követő politika) egy olyan korszakot tört meg, amelyben a református szerepvállalás társadalmi szinten erőteljesen jelen volt. 1990 után ismét lehetőség nyílt az újjászerveződésre és a megújulásra. Noha jelenkorunk sem mentes a nehézségektől, ez már a mi időnk és a mi felelősségünk.
„…ha már sebesülésed ideköt,
ideköt gyógyulásod is.”
(Csoóri Sándor)
Kiállításunk alagsori részében dunamelléki egyházközségek tulajdonában levő, régi használati és szakrális tárgyakat állítottunk ki. Ezek egészen személyes módon, saját református közösségük történetének lenyomatait képviselik az elmúlt négyszázötven évből. Megőrzésre méltónak találtattak, ezáltel közösségeink történetének egy-egy szeletét hordozzák. Hitünk mindennapjainak voltak tanúi a templomainkban, a gyülekezeti termeinkben, ily módon idézve fel az előző nemzedékek hűségét.