Időszaki tárlat a Bibliamúzeum előterében.
Máig tartó lelkesedéssel gondolok vissza arra, amikor a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon megrendezett Európai Területi Nagygyűlése tiszteletére, a Magyar Tudományos Akadémiának, illetve a Balassi Kiadónak köszönhetően, 2002-ben hasonmás formában adtuk ki a híres-neves Váradi Bibliát (1660-1661).
Alig néhány év múltán, a Biblia Éve (2008) alkalmából, Ötvös László bibliatudós jóvoltából a Szent Jób Könyve Melius Juhász Péter általi fordításának fakszimile kiadása jelent meg Debrecenben, a Nemzetközi Teológiai Könyv sorozatban, melyet jeles újdonságként azon évben megrendezett brüsszeli nemzetközi bibliakiállításunkon, az Európai Parlamentben is bemutattunk.
Szintén Debrecenben nagy reformátor-püspökének a nevéhez kapcsolódik az előbb említett sorozat következő darabja is. Ötvös László szerkesztésében, 2012-ben Melius Juhász Péter újabb bibliafordításai láttak napvilágot hasonmás kiadásban: Az két Sámuel Könyvei és Az két Királyi Könyvek (1565). A Tiszántúli Református Egyházkerület református egyházunk alapító püspöke emlékének és művének adózott ezáltal.
A felsorolt biblia-kiadások egyenes folytatásaképpen, a Reformáció 500. jubileumi éve alkalmából ezennel arra vállalkoztunk, hogy Melius Juhász Péter művei újra kiadásának sorozatát a Szent János Jelenései Könyvének prédikációs (bibliafordítós) kötetével folytassuk, mely 1568-ban éppenséggel Nagyváradon jelent meg, Hoffhalter Rudolf nyomdájában.
Tudnivaló, hogy Károli Gáspár egyedülálló teljesítményét megközelítve, Melius Juhász Péter a hit tüzében égő, rövid élete során szinte az egész Szentírást lefordította. Egyes különálló bibliai könyvek fordításai egymás után sorjázó, önálló kiadásokban jelentek meg. Néhány kötetnyi bibliafordítását úgy adta ki, hogy azoknak magyarázatát prédikációkban dolgozta fel. Ezek közé tartozik a Jelenések könyve.
A legfrissebb kiadástörténeti számbavételek szerint a XVI-XVII. századi magyar bibliafordítás-irodalom Európa élvonalába tartozott. „A hazai bibliafordítások és-kiadások európai rangú munkáknak számítottak” – állapítja meg Ötvös László.
Ez a körülmény ékesen rávilágít arra, hogy a Reformáció számára milyen elsőbbséget élvezett Isten Igéje, ennek természetes velejárójaként pedig a Szentírás anyanyelvű terjesztése és hirdetése. A Sola Scriptura reformációi követelménye éppen ezért a bibliafordítások gazdag irodalmát eredményezte az egyházi megújulás útjára lépő európai nemzetek, köztük kiváltképpen is a magyarság életében.
Ahhoz, hogy Luther Márton vagy Károli Gáspár bibliafordítói munkásságának jelentőségét megértsük, ismernünk kell azt a középkori egyházi tilalmat, mely súlyos – akár erőszakos – büntetéssel sújtotta azokat a laikusokat, akik „a nép nyelvén írott” Bibliát vagy bibliai kiadványokat birtokoltak (lásd az 1229-ben tartott Toulouse-i zsinat határozatában). Ezt figyelembe véve érthetjük meg azt, a már-már forradalmi újítást, melyet a bibliafordítások és azok kinyomtatása jelentett a Reformáció korszakában.
Károli Gáspár kortársaként és közeli hitsorsosaként Melius Juhász Péter korának fia és az Isten igéje terjesztésének elszánt bajnoka volt. A magyarság oszlopos reformátoraként ezért tűzte ki célul maga elé a teljes Szentírás lefordítását, ami végül is nem adatott meg neki, de így is hatalmas munkát végzett – hirdeti ezt nem csupán az Újszövetség és a bibliai könyvek jelentős részének az átültetése, hanem az a 44 mű is, melyeket még korai halála előtt sikerült megírnia és megjelentetnie.
„A Szent Jánosnak tött jelenések igaz és Írás szerinti magyarázása prédikációk szerint” Melius Juhász Péter utolsó prédikációs kötete. „Az Apocalipsisnek, azaz eltitkolt dolgoknak predicatiok szerént való igaz magyarázattyát” tartalmazza.
Imádságos előszavában ekképpen ad hálát Istennek: „Áldott légy kegyelmes Atya, hogy most is dajkákat szörözsz az fejedelmek közül, kik fém marhájokat, fém pénzüket nem szánják, hanem az te dajkáddal felneveled és megtartod a te egyházodat és abban prédikátorokat és oskolákat.”
Wittenberg egykori vándordiákja, a magyar coetus szeniora, Luther Márton és Melanchton Fülöp hálás tanítványa idehaza bőségesen kamatoztatta az odakint befektetett tudást és bizalmat. Prédikátorként és tanítóként azt tette, amit egyik prédikációjában maga is hirdetett: „Repülő angyalként” (Jel. 14,6) „nagy sietséggel, gyorsasággal, hűséggel, vigyázással tanulj, olvass, magyarázz és úgy prédikálj!…Hát tanítók, mint a madarak, úgy repüljetek a tanításra, nagy örömmel és gyorsan!”
„Rejtett kincsként” újra felfedezett és újra kiadott műve szolgáljon Anyaszentegyházuk és mindnyájunk gazdagodására!
Nagyvárad, 2017. november 3.
Tőkés László
(Részlet Mélius Juhász Péter: Jelenések könyve magyarázatos bibliafordítás hasonmás kiadásának előszavából)
Ötvös László bibliakutató, ny. református lelkész szent feladatának tekinti a hasonmás bibliakiadások ügyét. Így készültek el az elmúlt években a tárlóban látható hasonmás Bibliák. Hála legyen érte!